Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Zalasárszeg szellemi értékei


Első írásos említése 1323. A település neve három tagból tevődik össze. A név első része a megyére utal, míg a következő két tag két köznév összetétele: sár 'lágy, ragadós föld' és szeg 'sarok, szeg-let'.
Zalasárszeg azon települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában. Ebből megtudhatjuk, hogy a település a XV. században királyi emberek birtokában - nevezetesen Sárszegi György és Fábián - volt.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit összegyűjtötték.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1920-ban 162 magyar lakta a települést.
Zala megye kézikönyvéből tudjuk, hogy a falu lassan fejlődött, még a XVIII. században is csak 12 család lakta. A törökök hadjárataik során elpusztították, ekkor rejtették el a település harangját a kútba.
A Harangos-kutakról szól Torma István tanulmánya, melyben említést tesz a sárszegi Harangos-kútról is.
Az Új magyar lexikon szerint 1960-ban és 1972-ben is 150 volt a lakosok száma. 1960-ban Nagykanizsa volt a legközelebbi vasútállomás, 1972-ben pedig már Nagyrécse állomása volt a legközelebb a településhez.
A Magyar nagylexikon szerint a falu lakossága 1990-ben 90 fő, 2001-ben pedig 99 fő volt. A falu gazdasági életében a szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés játszott jelentős szerepet.
A településről olvashatnak angol és német nyelven is.



További érdekes linkeket tematikus linktárunkban találhat.

Kedves Látogatónk! Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy az alábbi címen jelezze:
salamon.timea(kukuc)nagykar(ponthu)
Salamonné Vadász Tímea
 
/1