Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
101.1 KB
2008-01-15 14:07:01
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
279
1682
Rövid leírás | Teljes leírás (11.54 KB)

A cikk a következő könyvből származik (510-511. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

ZALASÁRSZEG


Lakosság száma: 93 fő
ZALASÁRSZEG
Belterület: 28 ha
ZALASÁRSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8755 Zalasárszeg, Dózsa tér 6. Telefon: (93) 371-437

Külterület: 303 ha



BASIC INFORMATION
A falu haranglábja
• Accessibility: The viliáge of Zalasár
szeg is located north-east of
Nagykanizsa, along main road No. 7.
• Characteristics: The name of the vil-
lage was first mentioned in written
documents in 1468. During the
Turkish occupation, the village was
completely úestroyed. In 1711 the
developing village was hit by the
plague. The predorninantly agricul-
tural village grew wheat, rye and
corn on the good-quality soil. In the
19"1 century orchards were est ab -
lished, and animál husbandry was
started.
• Local attractions: The village is
making efforts to promote village
tourism by the development of ac-
commodation and horse-riding
routes.


Zalasárszeg Nagykanizsától északkeletre, a 7-es műút mentén helyezkedik el dimbes-dombos vidéken. Talaja zömmel agyagos, helyenként sáros, vizenyős terület. Szerényen húzódik meg a nagy forgalmú fő út mellett a csendes kis település.
Történelem
1468-ban személynévként találkozhatunk nevével, 1511-ben pedig földrajzi névként. 1513-ban Sarzegh alatt maradt fenn. 1913-tól ismert a Zalasárszeg elnevezés.
A két köznév a sár = lágy, ragadós föld és a szeg = sarok, szeglet összetétele. Ekkor Dyka Istvánnak több portája volt itt, később még négy egytelkes család is lakott itt a faluban.
A XVI. század elején egytelkes nemes családok lakták. 1542-ben 7 kisnemest, 1548-ban egy portát, 3 szegényt és 8 pusztát írtak össze. 1555-ben a nádor Terpendi Török Benedeknek adományozta Sárszeg egy részét és a vele többször együtt említett Mindszentet. 1564-ben azonban már csak Terpendi Lukács özvegye és Egry Oszwald birtokolta együttesen 7 negyedtelket, valamint az utóbbi egy szegény és két puszta telket.
A török az 1566. évi hadjárata során elpusztította, mert azt követően puszta helységként szerepel. Pusztának említették 1570-ben és 1661-ben is. Ez évben Sárszegi György "Sárszegh hellyé" nevű lakatlan pusztáját 100 Ft örökáron eladta Bán János agilisnek, illetve örököseinek. A török uralom alatt is nemesek lakták. A település földrajzi nevei között szerepel a "harangos-kút", amely elnevezés arra utal, hogy a török idők alatt elrejtettek egy harangot.
A hódoltság után csak lassan népesült be. Az 1711-es évben a pusztító pestis itt is szedte az áldozatait, ekkor egy gazdáról tudunk, akinek 150 Ft adóssága volt. A későbbiekben több kurta nemes lakta, akik közül a Bán család volt a legmódosabb. 1736-ban Bán István 70 Ft örökáron megvásárolta Deli István, majd más egytelkesek

birtokrészét is, mert a Mária Terézia-féle urbáriumkor már a falu földesuraként szerepel. Még 1750-ben is csak öt adózó gazda és két zsellér szerepel az összeírásban, akik ugyancsak szegények v...